Verse1:
Már nem kell , hogy mesélj nem kell tökéletes pillanat
Az arcodat látva minden sok részben szétszakadt
Mi szépvolt, táplált és össze tartott
Önmagamat nézve csak állok a parton
Magányos az életem és jöhetne egy társ
Hiszed vagy nem egyedül minden olyan más
Tudtam milyen lesz, tisztába lettem a terhekkel
És már nem maradt más csak küzdök a könnyemmel
Szívem kulcsra zárva most már nem nyílik meg soha
Kitéptem az érzéseim nem leszek ostoba
Tovább léptem kegyelmedre nem várhatok
Egy lejtőn állok és hátra felé nem járhatok
Visszafelé sűrű ködbe zuhanok a mélybe
Nincsen elvárásom csak fontos lennék végre
A halálos ágyamon is csak te rád várok félve
Csak ajkad érinthessem lelkem megnyugszik a mélybe.


Refrén(2X):
Istenem miért nem tudok felejteni
Az évek telnek, nem tudom elengedni
Kell egy társ ki mellettem, legyen
Hogyha bajban vagyok ott se engedje el a kezem!


Verse2:
Sétálok egyedül hiszen nem maradt itt senki
Mennyibe vágod ,hogy ezt szakításnak érzed
De semmi ennyi nem látsz a szemedtől
Mikor levettem a szemem a selymes kis kezedről
Én nem vagyok más csak mindenben a hibás
Szívás van ,de nincs itt társ
Ez a csalódás geringlek keresztül téged
De tényleg kiállok a halálig végleg
Látlak én szépnek sírok minden képnek
Kérlek ne felejts el mert ettől én félek
Én nem vagyok az aki bajban lelépnek
Mint a barátnők akik otthon ki beszélnek.


Refrén(2X):
Istenem miért nem tudok felejteni
Az évek telnek, nem tudom elengedni
Kell egy társ ki mellettem, legyen
Hogyha bajban vagyok ott se engedje el a kezem!


Verse3:
Nekünk csak a zene ami berajzol magába
Egy meseszerű jelenet mikor bentégünk a mágiába
Ez egy társ, mikor bele törünk az ő vágyába
Elfelejti azt amikor feküdtem az ágyába

Ez egy társ, mikor bele törünk az ő vágyába
Elfelejti azt amikor feküdtem az ágyába
Jahhh , mikor feküdtem az ágyába!

Összeomlott a világ mikor kimondtad, hogy vége
Homályos marad a kép amikor felnézzek az égre
Kell mindig valaki aki melletted marad
Eldölt az épület most építsd újra váradat
Az érzelmek lelkében kitagadtok teljesen
Kaptam pofonokat szívtam én rendesen
Maradjál mellettem mert mindig kell egy társ
Ketten szédítünk mindenkit lesz most aratás
Neked elmondhatok mindent bízhatok most benned
Oda adom mindenemet nem kell meg venned
Ez csak egy dal ami megsúgja mit érzek
De ha eldobsz magadtól én tisztaszívből vérzek
Ez az érzés már nálam felül múlt mindenen
De ha szarba se nézet lekellett már intenem
Meneküljetek innen már felesleges hinnem
A társamat az utamra el kellett már vinnem!


Refrén (4X):
Istenem miért nem tudok felejteni
Az évek telnek, nem tudom elengedni
Kell egy társ ki mellettem, legyen
Hogyha bajban vagyok ott se engedje el a kezem!