Sötét Angyal „Nem én kiáltok”
Echonald
Sötét angyal lelkéből a fény ismét kigyúlt
Gyenge testén a sötét ruhát elfújja a szél
Szeméből könnyek hullnak lassan itt a vég
Hallom a hangod a messzeségből újra rám nevetsz
Szíved dobban majd szétrobban, mégsem szeretsz
Sötét angyal gyere, utad a hajnal tépi szét
Szeméből könnyek hullnak lassan itt a vég
REF:
Egy dal mi érted szól, mert rossz útra térsz
Érzésed vezessen, hogy mikor merre mész
A valóságnak sötét pora ül a válladon
Sötét angyal nézz egyszer rám, hozzád kiáltok
Holdfényben a tükörképed gyémántként ragyog
Ne mondja többé senki, hogy őrült vagyok
Sötét angyal gyere hozzám, nyújtsd ki két karod
Ha te nem létezel, akkor én sem vagyok
REF:
Egy dal mi érted szól, mert rossz útra térsz
Érzésed vezessen, hogy mikor merre mész
A valóságnak sötét pora ül a válladon
Sötét angyal nézz egyszer rám, hozzád kiáltok
REF:
Egy dal mi érted szól, mert rossz útra térsz
Érzésed vezessen, hogy mikor merre mész
A valóságnak sötét pora ül a válladon
Sötét angyal nézz egyszer rám, hozzád kiáltok