Annyi dal van bennem még,
Annyi szó, mit mondhatnék
Ami mélyen bennem él.
Álom szőtte minden perc,
Ha szól a dal, és rám figyelsz
Mindig új reményt ígér.
Ez lehet az a nap, amire vártam,
Ez az a hely, hol otthonra találtam.
Ez lehet az az út, amin járnom kell,
Ez az a dal, a dal, mi nem hagy el.
Könnyebb volna elfutni
Minden vágyam feladni,
Amig valami fontos volt nekem.
Könnyebb útra léphetnék,
De akkor már nem én lennék
És nem is úgy szólna a dal.
Sok küzdelem vár, meglehet
És az élet mindent elvehet,
De mindig mennem kell tovább.
Míg dal van, addig van remény
Míg itt vagy, nem félek
Egy dallal eljutok hozzád.
Ez lehet az a nap, amire vártam,
Ez az a hely, hol otthonra találtam.
Ez lehet az az út, amin járnom kell,
Ez az a dal, a dal, mi nem hagy el.
Ez lehet az a nap, amire vártam,
Ez az a hely, hol otthonra találtam.
Ez lehet az az út, amin járnom kell,
Ez az a dal, a dal, mi nem hagy el.
A dal, mi nem hagy el…
( Eredetileg Tóth Lüszi és Caramel )