A lassú számok nem mennek nekem,
de ha ez bejön kifényezem, élezem
a hangom a lassú számra, mit neked
sírva írtam, hisz megfogott a dallam,
meg van bennem erre is a hajlam,
azért, hogy a fülembe édes hangod halljam.
nehéz, de többet én már nem is akarva
vetem papírra a betűket a dalban

hogy ritmusra írjam én a szöveget,
nem kell elővennem hozzá semmilyen üveget.
hisz rád gondolva, jönnek belőlem a rímek.
beugranak a rég múltból homályos képek.
fájdalmas percek, miket veled megéltem.
ebben a dalban mindenkinek elmesélem.
a jót a rosszat, ami nyomja a lelkem
de nem kell aggódnod, nincs vele tervem.

2x
nem fogom én az ereimet vagdosni,
ok nélkül a faágakat rugdosni.
öklömet a kavicsos falba ütni-vágni
hisz tudom hiába csinálnák bármit,
nem foglak tudni visszahívni magamhoz
hisz feladtam a reményt, mi téged hozzám vonz
lekellett mondanom, ami számomra a legjobb
az életem ezek után arccal a földnek lóg

A falevelek ünzenete nem jutott el hozzám,
Csak a rossz szavak, mikkel engem soroztál
Az iskolában, amiben az egyetlen osztály,
Megmutatta,mit és hogyan láttál
Nem én voltam az, kire életedben vágytál,
De engem mégis ezzel megzaboláztál
Most meg sírva hajtom fejem le a párnán
Nem tudom miért, de még mindig ezt akarnám.

De nélküled az életem úgy érzem nem teljes
De mégsem súghatom füledbe: szeretlek.
Jól érzem magam, csak fáj ez nekem.
Hogy hogy lehetek valakibe ennyire szerelmes
Tollat papírt ragadok most te érted
S levelem utolsó szavait leírom vérrel
Elégetem tűzben az egyetlen képed
Mi emlékeztet azokra, mit úgy hívnak évek..
2x

nem fogom én az ereimet vagdosni,
ok nélkül a faágakat rugdosni.
öklömet a kavicsos falba ütni-vágni
hisz tudom hiába csinálnák bármit,
nem foglak tudni visszahívni magamhoz
hisz feladtam a reményt, mi téged hozzám vonz
lekellett mondanom, ami számomra a legjobb
az életem ezek után arccal a földnek lóg

Tollam fájdalomba merítettem
Ezért fájdalmasak a sorok
Pengét a tűzben hevítettem
Nem számít most már a korom
Mit a kéményben elrejtettem
Az kaparja most a torkom
Pengével a rosszat kiégettem
Már nem fájnak nekem a sorok.