A vén eperfa
Máté Péter
Ott szövődött száz tarka regény,
A múlt jó ízét, most is érzi szám,
De sok édes gyümölcs nőtt a vén eperfán.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért,
hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
Oly régen volt, az idő elszállt,
De a régi kert, mindig visszavár.
Hűtlen szívem, végre visszatért,
De későn jöttem, mert a fa már nem élt.
Gyümölcsöt nem adott már,
Koronája oly kopár,
S ága közt őszi csend lapul,
És sápadt szomorú nap levél,
Az eperfáról porba lehull.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám.
(próza:)
Mennyit ültem a fa alatt, csendben.
S az ágak közt, a szél dalolt csupán.
Elmentek ők... elhagytak engem.
Az álmok, remények, s az eperfák.
Itt már más az ég,
És nem süt a nap úgy mint rég,
Az itteni gyümölcs mindig savanyú.
De ha régen valami bánat ért, Hozzá futottam vigaszért,
S lombjai alatt elmúlt a bú.
Álmaimban éjjel visszaszáll a múlt hozzám,
Öreg jó barátom, a régi kedves eperfám. (3x)
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Máté Péter
szövegíró: Máté Péter
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6199