Hófehér arcom nem látszódik a tükörben,
Nem vérzek, pedig a vénámba tűt döftem.
A nappalt nem bírom, a sötétben ébredek,
És azok vérére szomjazom, akik nem éberek.
Nem fogna rajtam soha semmiféle kápolna,
Ha minden halott mennyasszony engem ápolna.
Vadászok, mert hajt az életbenmaradás ösztöne,
Megtisztítom a környezetem, nem kell hozzá ösztöke.
Szemfogaim a nők nyakán mély sebet ejtenek,
Különben táplálék hiányában mérgesen erjedek.
Síron túli szeretőjük leszek majd a holdfényben,
Gondoskodom róla, hogy mellém csak holt férjen.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Egy átlagos ember alakját öltöm magamra,
Bőröm jéghideg, és fenevad van alatta.
Brutális leszek, és a hölgyek testét ellepem,
Ha feszülettel és szentelt vízzel jönnek ellenem.
A hűtlenség tőre, és a hazugság karója
Szívembe szúrva váltja a halálom valóra.
Fiatalnak látszom, pedig ezer évet vénültem,
A tápláléklánc csúcsaként a trónon mindig én ültem.
Ha egy nő elutasít, akkor is meglátogatom,
Megharapom éjjelente, nekem ez nem távfogalom.
Ha fokhagymával készül, attól csak a fejem fáj,
Különleges vagyok - remélem, valami dereng már.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Koporsóban alszom, mert az ágyból már kihaltam,
A szél odakint enyhe, de a kastélyomban vihar van.
Az aranyozott kehelyből a vért már megittam,
Szűz lányt keresek, kinek a lelke elillan.
Ártatlanság, ami gyarapítja erősségem,
Villámok cikáznak oda fent az esős égen.
Renfield-szindróma az, ami él bennem,
Ez a vérszomjas tünetcsoport tart engem életben.
Ne próbálkozzanak a némberek, mert mind elkésett.
Az ideális nő számomra Báthory Erzsébet.
Minden éjjel kéz a kézben, fakó testünkön,
Fénylik a szerelem, mert nincs vérünk, mi pezsdüljön.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.
Szememmel ölnék...helyette szemfogaim ölnek,
Alakot váltok, és meg nem bocsátok soha a nőknek.
Elragadom őket, de a bűntudatos százig nyal,
Ne kérdezzenek - ez nem interjú a vámpírral.