1./
Mióta elmentél a holddal alszom,
száz csillag fénye mindent elmond,
hogy mást szeretsz, és mást ölelsz át.
Mert tudnod kell, hogy néha látlak,
álmaimban még visszavárlak, oly nehéz így nélküled!
Refr.:
Egyedül hazafele a hold elkísér,
lépkedek gyere velem, egy csillag fent ragyog,
azt súgja rólad beszél, hogy egyszer visszatérsz,
minden hang rólad mesél a szíved fáj nagyon.
2.
Csak Rólad szól minden álmos hajnal,
csak téged látlak minden dalban,
a két szemed fénye úgy ölel át.
Mert tudnod kell hogy néha látlak,
álmaimban még visszavárlak,
oly nehéz így nélküled.
Refr.:
Egyedül hazafele a hold elkísér,
lépkedek gyere velem, egy csillag fent ragyog,
azt súgja rólad beszél, hogy egyszer visszatérsz,
minden hang rólad mesél a szíved fáj nagyon.
Magányos holdon van e még csoda,
merre jár most a szerelmünk csillaga,
úgy érzem hamis, ha a dallam elszáll,
ha erre jársz, majd újra rám találsz.
Magányos volt aki engem itt megért,
életre kelt majd benned új reményt,
fúj a szél és egyedül vagyok,
összetört a szívem, mert ő itt hagyott!
Refr.:
Egyedül hazafele a hold elkísér,
lépkedek gyere velem, egy csillag fent ragyog,
azt súgja rólad beszél, hogy egyszer visszatérsz,
minden hang rólad mesél a szíved fáj nagyon.