Nézd a kék eget
Lelked onnan érkezik,
Az éltető erő
A földön testbe öltözik.
Mint egy vízcsepp, éled az életed
Az idő tengerén.
Mint egy vízcsepp, mit felszárít a szél,
Élsz e föld felszínén.
Nézd, az égen a nap,
A hold, a csillagok,
Mióta ember a földön él,
Az égbolt nem változott.
De a föld az otthonod, más világ
Formálja két kezed.
A föld válaszol meg neked,
Ha a múltról kérdezel.
A végtelen idő,
Száz év egy pillanat.
A kőbe vésett szó
Örökre megmarad.
A föld jegyzi fel tetteid,
Ha már fent leszel az égben.
A föld jegyzi fel tetteid,
Ha már por leszel a mélyben.
Homályba vész a múlt,
Az évezredek.
Kihaltak városok,
Elfeledtek népeket.
Az élet rövid, a szó elszáll,
Az idő elrohan.
Az emlék lassan megfakul,
De a kőben ott marad.