Könnyű lányok nehézfiúkkal
lötyögnek isznak, tele az asztal
mindenféle földi jóval:
kicsi fröcsi, mogyi, ropi, cigidobozzal...
Mi is toljunk kettőt vagy hármat,
mi bajunk lehet, meg nem árthat
nekünk semmi se' ma éjjel,
akkor a tuti, ha nem bírjuk ésszel.
Ezt most egy kicsit benézted,
'mikor az az uccsót is kikérted,
az alkoholnyomás magasra került,
a szék megborul, az ember terül.
Az üvegasztal alól is látni,
hogy nincs semmi a pohárban,
éjjeli buszra nem kell várni,
nem késő, hanem korán van.
R.: Fények, poharak, lányok,
félhomályban izgató táncok,
füst mögött dédelgetett álmok,
kedves emlékek és keserű átkok.