1. verze:

Lassan már nem tudom engem mi tart ébren
Talán a szörny ami rejtőzik a szekrényben
Vagy a mélyben , ezért húztam szívem köré falat
Én ezt nem értem,mért pont engem zaklat
Kell egy érzés mi fel enyhíti a multam
Volt mikor csak a jóért mindent fel dultam
Mert éreztem belül nem volt minden rendben
Sűrűn volt olyan mikor én maradtam csendben
A rappben ,mert voltak kik elbuktak
Kik felfele törtek de még is elavultak
Csak csúsztak le a hegyről a mély fogságába
Így lettek bezárva a magány szobájába
Bármi történjen a bajok elől el nem futok
Én csak küzdök a célért amíg fel nem bukok
De még akkor se adom fel mert én mindig felállok
Ha már nincs remény én akkor is utat találok

Reft 2x:

Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat

2.verze:

Kerestem szépet megis kaptam mind ezt
De hiába mindez ha a magány is itt lesz
Barátnőt keresnék de ez mind hiába
Mindenkiben ott van a szerelem hiánya
Kint az esőben magányban hideg szellőben
Lehet megfáztam de ezt mellőztem
Szeretnék hinni hogy van még remény
De hiába mindez nekem a barát a főnyeremény
Felvettem a mikrofont az örök barátot
Rá számíthatok mindig nem aggódok hogy hibázott
Innentől kezdve elindulhatsz válaszoltam
Ki mit látott benne én a zenét választottam
Mára szólam holnap meg dallam lesz belőle
Nem hitegettem senkit csak haladtam előre
Hogy ki mit látott ebben nekem örök marad a rappem
Remélem egyszer a nevem megmarad a rappben

Reft 4x:

Talán megértem vagy talán nem
A multamtól féltem de mamár nem
Csak a jelennek élek a jövő várhat
Én igazából nem kaptam szárnyat