Anyám,anyám,édesanyám mond meg kérlek
Kovács Apollónia
Mért néznek rám olyan nagyon a legények,
Ha kint járok az utcán még meg is állnak,
Hát én akkor édesanyám mit csinéljak?
Lányom,lányom édeslányom kicsi vagy még
Az eszednek ezen járni nem is kell még,
Ha rád néznek a legények s meg is állnak,
Édeslányom húnyd le a te szempilládat.
Húnyom,anyám,édesanyám húnyogatom
De mi haszna,hogyha mégis nyitogatom,
A szívemnek van egy titkos akaratja,
Ami az én szempillámat nyitogatja.