Hogyha útnak indul a vágyam,
És száll feléd,
Repül égen-földön át,
Míg téged el ér,
Te csak nyisd ki bátran a
lelked ajtaját,
Lépjük együtt újra át,
Az éj kapuját.
Ma éjjel össze kéne bújni
valamiért,
Ott leszek nálad éjfélkor a
szerelemért,
Ma éjjel össze kéne bújni
egy csókodért,
Ott leszek nálad éjfélkor,
Csak ne aludj még.
Néha eltévedek a szívek
tengerén,
Én is megszédülök színének
énekén,
Mint a pálmafák a parton
csak fúj a szél,
De ha felhívnál,hogy vársz
oda rohannék.
Ma éjjel össze kéne bújni
valamiért,
Ott leszek nálad éjfélkor a
szerelemért,
Ma éjjel össze kéne bújni
egy csókodért,
Ott leszek nálad éjfélkor,
A szerelmedért.
Ma éjjel össze kéne bújni
valamiért,
Ott leszek nálad éjfélkor a
szerelemért,
Ma éjjel össze kéne bújni
egy csókodért,
Ott leszek nálad éjfélkor,
Csak ne aludj még,
Csak ne aludj még,
A szerelem él.