Az utolsó vendég

100 Folk Celsius

A kocsma zár már, a székek fenn az asztalon
A levegő füstös, akár a függöny az ablakon
A pincér ásít, mindenki menne, menne rég
Én vagyok, én vagyok, én vagyok az utolsó vendég.

A banda elment, a bőgő (a) tokjában pihen.
Két légy a sörben kíntornázik csendesen.
A padlón csikkek, elszállt füstjük már csak emlék.
Én vagyok, én vagyok, én vagyok az utolsó vendég.

Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.
Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.

A kassza számol, a szennyes edények hangja száll.
A ruhatár pultján egy kabát maradt csupán.
Az enyémnek nézem, most már jobb lenne, ha mennék.
Én vagyok, én vagyok, én vagyok az utolsó vendég.

Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.
Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.
Én vagyok, én vagyok, én vagyok az utolsó vendég.

Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.
Addig maradok ameddig akarok és hogyha zavarok hazamegyek.
Én vagyok, én vagyok, én vagyok az utolsó vendég.
előadó: 100 Folk Celsius
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Littvay Imre
Orbán József

szövegíró: Drosztmér István

stílus: keressük!
címkék: Depresszió, élet, Emberséges, érzelmes, Filozófikus, Furcsa
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 3722
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i