Tisza partján mindig lesz nyár, nyílik akác, terem piros rózsa.
Az a szép nyár, ha nóta száll, ha tele dús kalásszal a róna.
Amikor a búza érik, nincs szebb, mint a mezőket bejárni,
Vadvirágból csokrot kötni, valakire szerelmesen várni.
Nézd a Tiszát, mindkét partján, mennyi kincset ad nekünk a tájon,
Azért, hogy sok régi bánat a szívekben örömre találjon.
Teremtsetek boldogságot, szellő, ha kél a víz felett zúgja:
Tisza partján mindig lesz nyár, beragyog a napfény otthonunkba.