Virágzott a fehér akác, ragyogott az égbolt.
Mikor egymást átöleltük, Istenem, de szép volt.
Dobogott a pici szíved, remegett az ajkad,
Mikor azt a boldogító, édes csókot adtad.
Lehullott az akácvirág, elmúlott a nyár is.
Nem tudom, hogy most merre jársz, gondolsz-e még rám is?
Hogyha újra nyit az akác és amíg elnézed,
Érzed-e, hogy szerelemmel vár valaki téged.