Rácz Pali dala (Stradivari-dal)
A cigányprímás (operett)
Hegedű vagy asszony,
Melyikért rejt hevesebb
Dobogást a plasztron?
Hegedűm a szeretőm,
Nagyon értjük egymást,
De ha nő jön epedőn,
Belebotlom, meglásd.
Csak az a jó a hegedűben,
Hogy egyébként csendes,
Míg ha az asszonyt leteszed,
Hát csúnya lármát rendez.
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke,
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke...
Az ócska Stradivari
Egy árva szót se szól,
De hogyha játszom rajta,
Oly bájosan dalol.
Ez nem csap házi lármát,
A világért nem kiált,
Nincs hangja néki semmi,
Csak halk melódiák.
Hű barát a hegedű,
Szeretetre oktat,
Sohasem vagy egyedül,
Ha kezedbe fogtad.
Ha öregszik, az se baj,
Tudom úgyis róla,
De a nőnél, sejehaj,
Nem ez ám a módja.
És hegedűd, ha megcsalod,
Csak ül a tokban csendben,
Míg feleséged a revansot
Kiutalja menten.
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke,
Szól a nóta, csend a vége,
Ám a nőnél fuccs a béke...
Az ócska Stradivari
Egy árva szót se szól,
De hogyha játszom rajta,
Mily bájosan dalol.
Ez nem csap házi lármát,
A világért nem kiált,
Nincs hangja néki semmi,
Csak halk melódiák.