A becsei temetőben nem zörög a falevél,
Ne menj arra barna kislány nem vár a te szeretőd.
Rózsafára rászállott egy bús gerlice madár,onnan integet,
Szakítsátok ha tudjátok százfelé a szívemet.
A becsei bíró lánya fekszik,beteg de árva.
Kilenc orvos vizitálja,egy sem tudja mi baja.
Tizedik az édesanyja,gyújtsa meg a gyertyát,mindjárt meghalok,
A becsei lányok közül a legárvább én vagyok.
A becsei nagy kocsmában mindig rólam beszélnek,
Jó híremet,rossz híremet eleresztik a szélnek.
Jó híremet,rossz híremet engedjétek a szélnek útjára,
De te babám ne hallgassál senkinek a szavára.