Tört húrokon játszik a szél
Rossz, bohém hangulat
Szöktet könnyedén
A lassan leáldozó nap
Mint fáradt fényvonat
Feketébe vonja minden álmomat
Törékeny vágy
Úgy őrizlek, hogy szinte fáj
Hogy átölelsz
Félek, hogy megoszt minden perc
És nem marad
Nem marad utánunk semmi jel
Hogy élhetünk
Hogy egyszer célba érkezünk
Túl régen vársz, tudom
És senkit sem találsz
És mind a ketten tudjuk
Hogy nincs ráadás
Viharos évszakokban
Súlyos a zsoltár
Így kísért a vágy
Valamit titkos más után
Törékeny vágy
Úgy őrizlek, hogy szinte fáj
Hogy átölelsz
Félek, hogy megoszt minden perc
És nem marad
Nem marad utánunk semmi jel
Hogy élhetünk
Hogy egyszer célba érkezünk
Fekete álmaimban úgy ölellek körbe
Halvány naplabdák gurulnak a földre
Egy titkos érintő suttogásra vált
Titokban megigéz, de túl magasra szállt