Mit hoz a holnap
nem tudhatom.
Engedem szárnyon
a gondolatom.
Hiszem, hogy más lesz
majd a világ,
Hitem ha visz tovább!
Itt benn a lényeg,
érzem nem félek.
Bár néha útvesztőbe
kerül a lélek.
S úttalan úton
békére vágysz!
Egy igazi szó
az útra való,
mely szemeid mélyén,
mint szép tiszta tó.
Erőt ad érzem, oly nyugtató!
Egy igazi szó
az útra való,
mit fülembe súgsz,
olyan szívbe maró,
hogy elhiszem végül,
hogy élni jó!
Hogyha nem élhetek szabadon,
s börtönbe zárt
minden indulatom.
szívemnek az se
szabna határt,
hitem visz tovább!
Itt benn a lényeg,
érzem nem félek.
Bár néha útvesztőbe
kerül a lélek.
S úttalan úton
békére vágysz!
Egy igazi szó
az útra való,
mely szemeid mélyén,
mint szép tiszta tó.
Erőt ad érzem
(erőt ad érzeem)
oly nyugtató!
Egy igazi szó
az útra való,
mit fülembe súgsz,
olyan szívbe maró,
hogy elhiszem végül,
hogy élni jó!
Mindent mit tőled kaptam
őrzök én!
Érzem bárhol járok
a mosolyod elér.
Segíts ha mégis néha vétkeznék,
Mert te vagy a válasz,
a kezdet, a vég,
te vagy az úton a másik fél!
Egy igazi szó
az útra való,
mely szemeid mélyén,
mint szép tiszta tó.
Erőt ad érzem
(erőt ad érzeem)
oly nyugtató!
Egy igazi szó
az útra való,
mit fülembe súgsz,
olyan szívbe maró,
hogy elhiszem végül
(hogy elhiszem végül)
hogy élni jó!