A gyönyörű kék szemeddel Te hoztad a boldogságot nékem.
Csillagfénnyel ragyogtak rám, én meg olyan csodálattal néztem.
Ősz volt, mikor találkoztunk, mégis mindig csak tavaszban jártunk,
Megesküdtünk az Istenre, hogy mi ketten soha el nem válunk.
A gyönyörű kék szemeddel Te őrzöd a boldogságot bennem.
Az a kék szem most is ragyog, melegével átfonja a lelkem.
Került eddig a boldogság, nem volt nekem szerelmes szép álmom,
Úgy érzem most, érdemes volt a ragyogó kék szemedre várnom.