Csak egy sárga rózsa nyílik a határba',
Nem való az minden legény kalapjára.
Gyöngyharmat öntözi, meg egy leány csókja, barna leány csókja,
Talán azért oly szép, az a sárga rózsa, az a sárga rózsa.
Ki az illatától megittasult egyszer,
Más leány, más virág annak többé nem kell.
Az a sárga rózsa olyan, mint az álom, de ha megtalálom,
Ki tudja nem lesz-e mégis a halálom, mégis a halálom.