Nem került el a boldogság, mintha az a világon sem volna,
Reám talált, mint egy álom, csillagait régóta rám szórja.
Megtaláltam azt az asszonyt, akivel a napjaimat töltöm,
Akinél csak egy asszony volt, drágább nekem itt ezen a földön.
Nem került el a boldogság, a csillaga kíséri az éltem,
Ennél többet az Istentől, életemben én soha nem kértem.
Mert az, aki megszült engem, a legszentebb asszony volt a földön,
Minden könnyem, köszönetem, én utána fel a mennybe küldöm.