Mit bánja a világ, hogy egyedül hagytál,
Nem törődik azzal, hogy te kikacagtál.
Nyugalmat nem leltem, züllött ember lettem,
Lenn a lejtő mélyén, másnak se kellettem.
Hozzátok csak a bort, hadd igyam fenékig,
Maradék életem végig iszom, végig.
Hogyha el kell mennem erről a világról,
Talán jobb lesz nekem titőletek távol.