Lila orgonák, ó, vigasztaljatok!
Mi lesz most velem, hogy mind kinyíltatok?
Hiába járok a kertbe’, jobbra-balra nézegetve,
nem találok kedvesemre, bárhol is keresem,
a sok szép virág közt én őt nem lelem,
a sok szép virág közt én őt nem lelem.
Lila orgonák oly dús a lombotok,
egy kis barna lányt, de elbújtattatok.
Ha nem jő elő a párom,
nem marad virág az ágon,
mind letépem, s megtalálom,
többé nem menekül,
bármerre szaladna, karomba repül,
bármerre szaladna, karomba repül.
Lila orgonák a bokrotok alól,
hallom, hogy az én szép kedvesem dalol.
Mondj búcsút az orgonáknak,
pompázzon csak a világnak,
jöjj elő, én csókkal várlak!
Megkérem a kezed,
boldogok leszünk majd kettesben veled,
boldogok leszünk majd kettesben veled.