Verse1:
Kínoz egy érzés, ezt nem tagadom tovább
Úgy gyötör és fáj
Kitárom a világnak, elmondom mi bánt:
Bevallottam, hogy szívből szeretem
De volt egy lány, akinek kezét fogat és együtt járt vele.
Refrén:
Örökké mosolyog a szívem rád
Százezeregy őrült vallomás
Milliónyi levél arról szólt, hogy imádlak.
Örökké mosolyog a szívem rád
Hiába az a rengeteg vallomás
Válaszul mindig ugyanazt kaptam én,
Hogy te mást szeretsz.
Verse2:
Sok idő eltelt, de ugyanúgy ég az a láng
Még mindig fáj
Ki tudja, meddig tart a plátói románc.
Mi lesz, ha soha el nem feledem
Míg az idő nem segít, róla álmodom és miatta szenvedek.
Refrén:
Örökké mosolyog a szívem rád
Százezeregy őrült vallomás
Milliónyi levél arról szólt, hogy imádlak.