Ki tudja azt, mi a dal és mi a nóta?
Mely a szívet úgy megejti, mint a rózsa!
Könnyeket csal a szemekből az orcákra,
Megtanít a szívből fakadt mosolygásra, kacagásra!
Fájó sebre gyógyító ír, mint a balzsam,
Ha a prímás hegedűjén felsír halkan...
Jó kedvünkben jó cimboránk, hű barátunk,
Nóta mellett igaz csak a jókedv és a mulatságunk!
Ha el is mégy más országba, más hazába,
Felcsendül egy régi dal az éjszakába'.
Könny szökik a két szemedbe minden szóra,
Akkor tudod csak igazán, mi is a dal, mi a nóta!