Gyere ide Katica, elviszlek a moziba, remélem, hogy nem haragszol meg érte,
Aztán meg a kis padon, átölel majd a karom, s akarom, hogy csókot is adj cserébe.
Azután meg azt súgom a füledbe: nézz be hozzám, mert a szobám nincs már messze,
S ott vár ránk az igazi, az estinél jobb mozi, s ha akarod hajnalig sem lesz vége.
Gyere ide Katica, senkinek sincs igaza, aki minket ezért tán elitélne.
Mondják már a papok is, a csók csak úgy nem hamis, ha elmegyünk a szent oltár elébe.
Ha úgy van, hát Isten bizony nem bánom, el is veszlek, én úgy éljek , még a nyáron,
Akkor aztán Katica, hadd szóljon a muzsika, nem lesz nálunk boldogabb a világon.