Emlékké válsz a szívemben, tudom, hogy elhagylak,
Ne haragudj így kell tennem, nincs helye haragnak.
Nem vagyok én hozzád méltó, nem tehetek róla,
Nem voltam én veled oly jó, ahogy kellett volna.
De hiába szántam-bántam, ilyennek születtem,
Nincs ember a nagyvilágban,
/ki/ megváltoztat engem.
Nem voltam én soha nálad, csak egy futó vendég,
Visszajöttöm sose várjad, /mert/ újra csak elmennék.