Nem tudok már régen igazán szeretni,
Hűségesküt téve mindig veled lenni.
Esti harang kondul, imára hív engem,
A boldogság mellet jaj, de rég elmentem.
Kihűlt parázs van már az én szívem táján,
Olyan, mint a rózsa, sok tövis van ágán.
Oly egyedül járok bánattal szívemben,
Nem tudom feledni a régi szerelmem.