Oltár előtt imádkozom az Istenhez térden,
Hogy Te hozzám visszatérjél, Tőle most ezt kérem.
Bocsássunk meg hát egymásnak, gyere haza hozzám:
Tárt karokkal várlak téged, legyél az én rózsám.
Vigasztalom a szívemet, úgy dobogjon halkan,
Hogy a hívó halk szavadat távolból is halljam.
Boldogságban élhetnénk, ha szíved nekem adnád:
Mindig Téged szeretnélek, oly jó lennék hozzád!