Trabantok és limuzinok közt megyek az éjszakában
Az Andrássyról pont belátok a szomszédos ócska házba
Ahol egy kövér fickó agyonmosott kisgatyában
Kinéz az ablakon halálra váltan
És csak fogja a fejét....csak fogja a fejét...
Öreg nénik toporognak, utolsó buszra várnak
Tarajos gyerekek közt régi idõkrõl nosztalgiáznak
Mikor az Engels-téren szép majális, körhinta
Meg a délceg urak fogták a szûzi kezet titokban az asztal alatt
Rég volt... milyen rég volt.....
R:Nem visz át, nem visz át senki a zebrán
Én leszek az a lány, akinek megrohad a virág a szobrán
És, aki várja, hogy zöld legyen a lámpa
Hátha, hátha.....hátha, hátha....
Didergek, nem jön a busz, az éjszakai sokat késik
Nem fognak körbe engem a kedves, öreg szatyros nénik
Nézem a túlsó partot, sárga lámpák
Villognak, szemeznek velem és alig várják
Hogy csak egyet lépjek..... csak egyet lépjek....
R:Nem visz át, nem visz át senki a zebrán....