Teli teljes ibolya,nyílik egy kis rózsafa tövében
Kovács Apollónia
Arra mentem a múltkor,éppen kilenc órakor a sötétben,
Loptam egy kis csokorra valót,kaptam is egy jó útra valót,
A kertésze megfogott,jól összepirongatott a sötétbe.
Zálogot vesz azt mondja,kötényem adjam oda a sötétbe,
Kertész uram ne bántson,a kötényemet nem adom a sötétbe,
De erősebb volt ám a legény,csókja cuppant szája közepén,
Bomoljon meg a dolga,nem tehettem én róla a sötétbe.