Kitették a holttestet az udvarra,
Jaj, de nincsen senki aki sirassa,
Most tűnik ki,ki az igazi árva,
Nem borul senki a koporsójára.
Nincs több árva, csak egyedül én vagyok,
Mert sír fedi azt, kit szívemben tartok,
Halvány arcom mutatja nagy bánatom,
E földön nincs már nekem boldogságom.