engem a szüleim neveltek fel, de ismerem a telepet,
én is bandáztam eleget, láttam már új szereket,
kérdezték a nyelved alá nem kellenek kerekek?
nem volt ja válaszom mert baszdmeg várt az egyetem,
kinevetett a sok barom de az élet válaszol
mert amíg én tanultam addig rengeteg rábaszott
úgy voltak, hogy lesz valami, én meg úgy, hogy változom
hol van most a sok köcsög aki annó levállazott?
változtak az idők és változtak a szerepek
kik fikázták a reppemet, most kinyalják a seggemet
mert minden rímem mennydörgés a flow-m pedig fergeteg
betölti a klubbokat és megtölti a tereket,
én is szereztem sebeket miket az idő nem gyógyít meg
sokszor úgy érzem, hogy az életem egy nagy all in lett
de így legalább van tétje hisz mindenért harcolni kell
hogy büszke legyek az egészre mikor Isten szólít el
csak ő ítélhet meg engem, mert ő lát mindent tisztán
botladozva is, de menj át minden vizsgán
használd ami benned van, mert eszközként nincs más
és hidd el remekmű leszel, nem parasztvakítás

refrén:

ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény

2)
ugyanonnan jöttem mint te, láthatod
adott már jó pár ütés az államon
hol az élet, hol meg pár srác adott
pedig így is elég gond volt a vállamon
nem kellett szánalom én soha se mentettem fel magam
mindig volt mi éltetett mert más nem a harag megmaradt
mert én nem leszek ilyen elveszett felesleges alak
inkább keresek mint megmásszak újabb 1000 falat
mert csak addig van értelme az életnek míg harcolok
sok más pusztít de viszont én meg építeni akarok
példaként állnak előttem a legnagyobb bajnokok
míg messze tőlem lemaradva fröcsögnek a balfaszok
csak az számít, hogy ki szeret én leszarom, hogy ki utál
hisz mindig kell legyenek ellenségek a kapunál
mikor Apolló harcba száll az egész sereg szalutál
kisülhet bármi előny és a végén úgy is kapitulál
én nem akarok háborút de megvédem akit szeretek
és azért vagyok hogy jobbá tegyem a környezetemet
egy életem van de amit ezalatt tudok megteszem
hát ne felejtsd e nevet mikor a haragok zengenek

refrén:

ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény

ki kell hozni magadból a legjobbat,
már réges-régen is így gondoltam én
jobb akartam lenni minden nappal
mert a szemem előtt mindig ott volt a cél
bennem a tehetség kezemben a sorsom
irány a diadal nem kell a szolgalét
az élet csatatér én meg egy katona
de látom, hogy a frontvonal mögött ott a fény