Borostyánnak zöld levele kiskapumat mind befonta szépen.
Ezt a házat úgy szeretem, itt születtem, benne lakom régen.
Kincset érő szép leányka, az életem megtalálom nálad,
Kivirul majd a szerelmünk, a szívem is boldogságra várhat.
Nyárból jöttél szép kedvesem, virágoktól illatos a kerted,
Dalos kedved, minden tetted, olyan tiszta, mint a szelíd lelked.
Napsugaras mosolyod már csak az enyém hosszú évek óta,
Gyöngyvirágból vetem ágyad, Veled öröm minden boldog óra.