Egyszer úgyis búcsúzni kell, ez az élet rendje,
Nem sajnálom, hogy itt hagyom, elég volt belőle!
Amit soha nem akartam, azt hozta a sorsom,
Úgy kacagott néha rajtam, mint egy vén bolondon!
Többet adtam, mint amit én mástól visszakaptam.
Végül is a vén szívemmel egyedül maradtam!
Megemelem a kalapom, búcsút intek néktek,
Nem volt más, mint futó kaland ez a bolond élet!