Eljárok én tihozzátok minden este, mikor harangoznak.
Amikor a magas égen a csillagok szépen felragyognak.
Belépek a házatokba, hozzám símulsz hófehér ruhába',
Szerelmesen édes csókot adok én a rózsapiros szádra.
Van-e nálam még boldogabb? Nem tudom, de nem is nagyon bánom.
Az életem boldogságát kis galambom, csak tebenned látom.
Karjaimmal átölelve, érzem rajtad a remegő vágyad,
Hogyha te is úgy akarod, mindörökre itt maradok nálad.