Elmegyek én édesanyám a világnak mind a négy sarkába.
Hátha látok szebbet-jobbat, mint anyámnak nádfedeles háza.
Láttam sok szép gazdagságot, aranyszínű, fényes palotákat,
De az belül mind üres volt, nem találtam benne jó anyámat.
Hallom hangját, mintha hívna, várna engem a magyar határon,
Mert anyám szívdobogása áthallatszik hetedhét országon.
Drága lelkű édesanyám, hogyha itt vagy boldogság van nálunk,
Kívül-belül aranyból van a mi kertes, nádfedeles házunk.