Elsuhant a forró, szép nyár, bércek felől őszi szelek jönnek.
De a kedves, szép emlékek a szívünkben mindörökké élnek.
Álmodozva gondolunk még arra a kis meszelt falu házra,
Amelynek a félhomálya a legszebb titkunkat bezárta...
Eljött a tél fehér hóval, a kis házon zúzmarás az ablak.
De a nyári szép emlékek mégis-mégis szívünkben maradnak.
És ha megint jő a tavasz, hamarosan mi is visszatérünk,
Meszelt falu kis szobában újabb édes titkokat remélünk...