Király Linda koncertje a Várkert Bazárban
tovább
Érzem a szíved
Des
1 versszak
Érzem még a szívednek a melegét
addig élek amíg érzem a napsugárnak erejét
Égek a hol fényétől a napétól pedig fázom
felcserélődtek az értékek az esőzöl nem ázom
A domboldalban árok az árokban meg domb
a szeretetben gyűlölet a gondolatban gond
Volt és lesz nem tudni mit hoz még a holnap
a jeges szívem még a napsugártól sem olvad
Fel..csak kereslek..de nem tudom mire vársz
útnak eresztem a szívem hátha éppen vele jársz
Talán őrzöd még a lángot nehogy elfúja egy szellő
a nap is boldogtalan mert eltakarja egy felhő
Ha te napsugár lennél én lennék a föld
mindig érezzem a melegségét amit a tested ölt
Én leszek a papír ha te vagy a mondat
veled írnék magamra le sem tenném a tollat
Ha te lennél az álom mindig csak aludnék
hogy te legyél a párom mindent feláldoznék
Ha te lennél a kifestő én lennék benne szín
ha én lennék a szerelem kérlek legyél te a szív.
reff 2x
Életemnek hajnalán ketten voltunk Te meg ÉN
ölelkezve sétáltunk világunknak peremén
A csillagok világítottak lámpafények helyett
a hold mosolygott ránk szürke felsők felett.
2versszak
Majd ha nem leszek melletted,akkor veszel észre
akkor kapsz majd észbe mikor nem találsz a szépre
Értsd meg..Én csak szeretni akarlak
örök zárat fogadtunk a feltörhetetlen lakatnak
Érezd magad szabadnak,lépkedj a felhőkön
én nem teszek rád láncot csak a napjaidat feltöltöm
Ledöntöm ha kell az élet vastag falát
bele égetem a szívedbe a szerelmesek dalát
Ezer szavát..egy csókba átadom
hogy érezd a szívemet és a nyomást a szárnyamon
Én veled leszek mindig ha kell akkor örökre
érezzed a biztonságot a végtelen nagy körökbe
Az elkövetett hibák a szerelembe megmaradnak
a vízbe ejtett rózsaszirmok a felszínen fent maradnak
Elzavarnak az érzések egy kietlen tájra
próbálok nem fájni,de a szavak mégis fájnak
Várnak az érzések de nem érzem még őket
eltemetem magam,nincs ki rámszórja a földet
Ölj meg..vagy taníts engem szállni
a szerelem kapujáig mond meddig kell még várni?.
reff 2x
Életemnek hajnalán ketten voltunk Te meg ÉN
ölelkezve sétáltunk világunknak peremén
A csillagok világítottak lámpafények helyett
a hold mosolygott ránk szürke felsők felett.
Érzem még a szívednek a melegét
addig élek amíg érzem a napsugárnak erejét
Égek a hol fényétől a napétól pedig fázom
felcserélődtek az értékek az esőzöl nem ázom
A domboldalban árok az árokban meg domb
a szeretetben gyűlölet a gondolatban gond
Volt és lesz nem tudni mit hoz még a holnap
a jeges szívem még a napsugártól sem olvad
Fel..csak kereslek..de nem tudom mire vársz
útnak eresztem a szívem hátha éppen vele jársz
Talán őrzöd még a lángot nehogy elfúja egy szellő
a nap is boldogtalan mert eltakarja egy felhő
Ha te napsugár lennél én lennék a föld
mindig érezzem a melegségét amit a tested ölt
Én leszek a papír ha te vagy a mondat
veled írnék magamra le sem tenném a tollat
Ha te lennél az álom mindig csak aludnék
hogy te legyél a párom mindent feláldoznék
Ha te lennél a kifestő én lennék benne szín
ha én lennék a szerelem kérlek legyél te a szív.
reff 2x
Életemnek hajnalán ketten voltunk Te meg ÉN
ölelkezve sétáltunk világunknak peremén
A csillagok világítottak lámpafények helyett
a hold mosolygott ránk szürke felsők felett.
2versszak
Majd ha nem leszek melletted,akkor veszel észre
akkor kapsz majd észbe mikor nem találsz a szépre
Értsd meg..Én csak szeretni akarlak
örök zárat fogadtunk a feltörhetetlen lakatnak
Érezd magad szabadnak,lépkedj a felhőkön
én nem teszek rád láncot csak a napjaidat feltöltöm
Ledöntöm ha kell az élet vastag falát
bele égetem a szívedbe a szerelmesek dalát
Ezer szavát..egy csókba átadom
hogy érezd a szívemet és a nyomást a szárnyamon
Én veled leszek mindig ha kell akkor örökre
érezzed a biztonságot a végtelen nagy körökbe
Az elkövetett hibák a szerelembe megmaradnak
a vízbe ejtett rózsaszirmok a felszínen fent maradnak
Elzavarnak az érzések egy kietlen tájra
próbálok nem fájni,de a szavak mégis fájnak
Várnak az érzések de nem érzem még őket
eltemetem magam,nincs ki rámszórja a földet
Ölj meg..vagy taníts engem szállni
a szerelem kapujáig mond meddig kell még várni?.
reff 2x
Életemnek hajnalán ketten voltunk Te meg ÉN
ölelkezve sétáltunk világunknak peremén
A csillagok világítottak lámpafények helyett
a hold mosolygott ránk szürke felsők felett.
kapcsolódó videók
keressük!
