Gyúljatok ki faggyúgyertyák, pislákoló mécsek,
Hadd imádjam azt a kislányt, kiért majd elégek.
Elrebegem szép csendesen az ő kis fülébe,
Hogy a szívem réges-régen majd meghasad érte, Majd meghasad érte!
Én lettem a szemefénye annak a kislánynak.
Boldogságom hírül adom az egész világnak.
Elmesélem legelőször a csavargó szélnek,
Hadd mondja el észak, kelet, nyugatnak és délnek, (Hogy) Boldogok is élnek!