Hogyha úgy érzed, hogy rossz hozzád az élet,
Mert a boldogságról nem mond szép meséket.
Van, hogy másnak nyílnak néhanap a rózsák.
Nem kerülheti el senki sem a sorsát.
Bárhogy hull a könnyed, ne vedd a szívedre!
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Minden nagy bánatnál van egy nagyobb bánat,
Hiszen az embernek annyi minden fájhat.
El nem ért nagy álmok, elveszített társak,
Sebek, amelyek egy életen át fájnak.
Annyi minden csalhat könnyet a szemekbe,
Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Túl leszel majd egyszer minden csalódáson.
Nem azért van a szív,hogy örökké fájjon.
Akármilyen hosszú, nem örök a tél se,
És a legszebb rózsák neked nyílnak végre.
Hogyha fáj a szíved, jusson az eszedbe:
Mindenkinek megvan a maga keresztje.