A solti nagy rónaságon juhász legény tereli a nyájat,
Lemenőben van már a nap, bíborfény borítja el a tájat.
Megy a juhász hazafelé, furulyáján vígan szól a nóta,
Faluvégi kicsi háznál a babája minden este várja.
Este van már, minden csendes, elhalkult a furulyaszó régen,
Juhász legény a babáját ölelgeti kinn a faluszélen.
Megállnak egy kőkeresztnél, az Alföldön az a szokás járja,
Áldást kérnek az Istentől, el nem múló, örök boldogságra.