Lehetsz király, hiába vagy.
A mosolyod úgyis az arcodra fagy!
Tanárnak lenni, az mámorító,
Csak mi tudjuk azt mi az igazi jó!
Vagány fiú, ki a padban ül,
Nyakig a pácban és tökegyedül.
A tanulás nyűg, csak ostoba lánc.
Amíg nekünk folyton szabad a tánc!
Refr.
Egyest kap és ötöst kíván,
minden diák tudás híján.
Napló csattan, cetli röppen,
puska csusszan, ágyú dörren.
Élj csak, ahogy jobban esik,
az sem baj, ha meg is lesik.
Tanuld azt mi célhoz vezet,
bizsergesd a tested lelked!
Végzőseink, kényelmes mind,
ablakból nézik, hogy mi van itt kint.
A naptól is óvják maguk odabenn.
Fogalmuk sincs róla mi az egyetem!
Ezek ott lent, nem tudnak mást,
Büfényi hely miatt ölik egymást.
Mire való a harc, a viszály?
Ha kimaradtok, nekünk az a király!
2 X Refr.