Ha lehajtod kicsi fejed a párnád selymére,
Gondolsz is egy percre is rám, szívünk szerelmére?
Tudom, hogy az édes álom, elringat szép csendben.
S Te leszel a legszebb rózsa, a szívem kertjében,(az) első tavaszéjben.
Ha felébredsz, sírva borulsz egy hervadt rózsára,
Amit nemrég neked adtam, emlékszel még rája?
Akkor még az üde, friss volt, ma már fonnyadt, száradt,
Mert az álmod csalfa láng volt, a szíved mélyében, (az) első tavaszéjben.