Hajnalcsillag ne ragyogjál oly fényesen odafenn az égen,
Mert bánatos az én szívem, a boldogság elkerül már régen.
Az a legény is elhagyott, akit egykor a szívembe zártam,
Átvirrasztott éjszakákon, kis szobámba mindhiába vártam.
Játszadozik a holdsugár, fürdőzik a kis patak vizében,
Álmaimban veled vagyok, ahogyan a régi szép időkben.
Ragyoghatsz már hajnalcsillag, boldog vagyok, meggyógyult a lelkem,
Nem hagytak el reményeim, féltő karod újra ölel engem.