Sose voltam válogatós, szőkét, barnát én egyformán szerettem.
A szép asszony és a szép lány ölelését soha meg nem vetettem.
Csak azt néztem, szép a szeme, a dereka karcsú, formás a lába.
Egyszóval, hogy csinos legyen, no meg kicsit kacérkodó a drága.
De azóta más a világ, szőke-barna jöhet-mehet felőlem.
Amióta kardos asszony, csendes férjeura lett már belőlem.
Inthetnek és kacsinthatnak, nem nézek már vissza rájuk nevetve,
Nekem az én kicsi párom több, mint ezer csalfa asszony szerelme.