Tegnap reggel úgy ébredtem, alig bírtam a kedvemmel, jaj, Teremtőm mi érhet?
Nem hiszem, hogy az a barna, vallomását megtagadva, másnak teszi a szépet.
Rossz fát nem tettem a tűzre, azért kicsit tartok tőle, a jó kedvem visszája.
Szomorú lesz az a legény, igéretét be nem tartja, és mást csókol a szája.
Ma reggel is vidám vagyok, még a Nap is szebben ragyog, betekint a szobámba.
Mintha minden dalos madár, tarka lepke, nyári virág, mind a kedvembe járna.
Fülemüle azt dalolja, várnak reám a kapuba, bizony nem is hiába.
Boldog vagyok, nincs baj semmi, ugye rá lehet érezni, (hogy)esküvő lesz Ladányba'.