Valamikor Édesapám kijárt a földjére.
Befogta a Fakó lovát a szénás szekérbe.
Este, mikor hazatértek, én a kis kapuban vártam,
Nem volt akkor senki büszkébb és boldogabb nálam!
Felültetett Édesapám engem a lovára.
Én voltam a kicsi tanyánk legnyalkább huszárja.
Szép a Fakó, mondta Apám, de ha felülsz a hátára:
Vigyázz fiam, át ne ess a másik oldalára!