Aki mindig álmodik csak, sohasem lesz boldog,
Elkerüli őt a tavasz, ölelések, csókok.
Szeretni kell végre, akit eddig szívszorongva vártunk,
Akkor válik majd valóra féltve őrzött, dédelgetett álmunk.
Ne féljünk a csalódástól, hinni kell a szóban,
Talán ő az, talán ő lesz társunk jóban, rosszban.
Szeretni kell végre, nem törődve az irigy világgal,
Csak ha nagyon hiszünk benne, úgy találkozunk a boldogsággal.